A vendetta szerepe az elbeszélő forrásokban. Politikai/társadalmi ideológia és családi stratégia Toszkánában, 1289 és 1424 között

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (3MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (637kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (483kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A vendetta kutatása napjaink egyik fontos történettudományi irányzata. A disszertációban elsősorban arra kerestem a választ, hogy a különböző elbeszélő források szerzői a vendetta történeteket milyen motivációval és szándékkal jegyezték le. Arra is hangsúlyt fektettem, hogy bemutassam és elemezzem azt a kulturális/politikai közeget, amelyben az egyes krónikások tevékenykedtek. A dolgozatban negyvenegy különböző elbeszélő forrást vizsgáltam. Ezeket keletkezési helyük szerint a történeti Toszkánára, kronológiailag pedig az 1289-től 1424-ig húzódó időszakra szűkítettem. Módszertani szempontból fontosnak tartottam, hogy a dolgozat fejezeteiben bemutatott krónikák és történeti munkák vizsgálata tükrözze a vizsgált régió historiográfiai sokszínűségét, ugyanakkor ne csupán egyedi, hanem általános tanulságok is levonhatók legyenek. Bemutattam a popolo és mágnások viszonyát, amely a vendetta vizsgálatának egyik fő kontextusa. Ismertettem a bosszúállás kutatásának szakirodalmi eredményeit, majd bemutattam a játékelméleti felfogás fontosságát és egyedi vonásait. Külön tematikus egységként kezeltem a firenzei és a Firenzéhez kötődő vendetta elbeszéléseket, a pistoiai vendettákat és pártharcokat, a sienai klánok küzdelmeit, a ricordanze tanulságait, valamint a vizsgált időszak végén keletkezett luccai forrásokat. Külön hangsúlyt fektettem a várostörténeti krónikákba illesztett vendetta novellák vizsgálatára, amelyek Giovanni Sercambinál jelennek meg.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

The research about vendetta is an important topic in the history literature. In my thesis I primarily examined the motivations and the aims of the authors of the vendetta stories. I also examined the political/cultural background in which the chroniclers worked. In my current work I examined over forty-one different narrative sources. I focused the circle of the primer sources as regards to the region of historical Tuscany. I also sorted them out chronologically narrowing to the period between 1289 and 1424. It was an important criterion element within each part, to mirror the historiographical diversity of the examined medieval cities. My aim was to observe not just the special conclusions about each topics and sources, but to draw general ones too. I introduced the relation between the popolo and the magnati, which was the main context of the vendetta. I summed the general studies about the medieval Italian revenge, and wrote about the importance and speciality of the game-theory viewpoint. In the dissertation, the different topics followed as: the Florentine vendetta stories, the revenges from Pistoia, the fights of the Senese clans, the lessons from the ricordanze and the Luchese sources which were born at the end of the period. I also emphasised the short vendetta stories which were inserted into city chronicles, mainly in the works of Giovanni Sercambi.

Tétel nézet