Udvariasság az udmurt nyelvben: nemleges válaszok, bocsánatkérés, bókra adott válasz és kérés

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (1MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (338kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (328kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

Az Orosz Föderáció területén belül beszélt finnugor nyelvek körében nem született még olyan tudományos munka, amely szociopragmatikai szempontból közelíti meg ezeket a nyelveket. Jelen disszertációnak az egyik legfőbb célja az, hogy ezen változtasson, és az udmurt nyelv is figyelmet kapjon a nyelvészet ezen ágán belül. A szociopragmatikán belül az udvariasságkutatás lett a disszertáció témája. Ez nemcsak népszerű kutatási területe a szociopragmatikának, hanem nagyon fontos a mindennapi kommunikáció szempontjából, gondoljunk csak arra, hogy az udvariasság jelen van már a megfelelő köszönési forma kiválasztásakor is, valamint sok nyelvben a tegezés és a magázás hatással van arra, hogy az ige melyik alakját használjuk a mondatban. A kutatás célcsoportja az Udmurt Állami Egyetem Udmurt Nyelvészeti, Finnugrisztikai és Újságírás Intézetének alapképzésben tanuló udmurt diákjai voltak. Eredetileg mindkét nem képviselőit szerettem volna bevonni a kutatássomba, azonban az ottani hallgatók túlnyomó többsége nő, a férfi hallgatók száma annyira alacsony, hogy az eredmények nem lettek volna relevánsnak tekinthetők. Ezért a vizsgálat csak a női adatközlők válaszaira koncentrált. A kutatás során négy beszédcselekvést vizsgáltam: a bocsánatkérést, a nemleges választ, a bókra adott választ és a kérést. Mivel a kutatásom szociopragmatikai jellegű, így arra voltam kíváncsi, hogy a beszélők milyen stratégiákat, illetve stratégiakombinációkat alkalmaznak a beszédükben. Minden beszédcselekvés esetében a DCT kérdőívemre kapott válaszokat kvantitatív jellegű vizsgálatnak vetettem alá, megfigyeltem, hogy melyek voltak a leggyakrabban használt stratégiák és stratégiakombinációk és a leggyakoribbakat glosszált példákkal is szemléltetem a tanulmányban. Ezenfelül, mivel a kutatásom központjában álló két beszédcselekvés (a bocsánatkérés és a nemleges válasz) nagyon hasonlít egymásra, így arra is kíváncsi voltam, hogy ezeknek az értékelési rendszerét össze lehet-e vonni egy értékelési rendszerbe, hogy ezáltal átfogóbb képet kaphassunk róluk. Ez sikeresen meg is történt, és az eredmények már az új rendszer szerint lettek elemezve. A leggyakrabban használt stratégiákat és stratégiakombinációkat nem csak listáztam, de arra is próbáltam választ keresni, hogy mi lehet a használatuk mögött álló logika, illetve azokban az esetekben, amelyekben valamiféle ellentmondás merült fel, próbáltam azt feloldani. Az udmurtok esetében jelentős szerepet kapott a szerénység, valamint az összetartozás kifejezése. Mivel az udmurt nyelv egy oroszországi kisebbségi nyelv, így arra is kíváncsi voltam, hogy a beszélők használnak-e a beszédükben orosz eredetű udvariassággal összefüggésbe hozható kifejezéseket. Volt példa ilyen jellegű kölcsönzésre, azonban előfordulása helyzetspecifikus volt. A kutatás nem merült ki a stratégiák és stratégiakombinációk vizsgálatában, hanem ezen túlmenően arra is figyelmet fordítottam, hogy milyen grammatikai szerkezeteket használnak a beszélők ezekben a szituációkban. Két olyan nyelvtani szerkezetet is találtam, amelyeknek a használata specifikus az udmurt nyelvben: a második múlt idő (amely evidenciális jelentéstartalommal bír), valamint az utasítások kéréssé való enyhítése egy olyan segédige használatával, amelynek a jelentése semmilyen udvariassággal összefüggésbe hozható jelentéstartalommal sem bír. A disszertáció olyan szemszögből vizsgálja az udmurt nyelvet, amilyenre korábban még nem volt példa az udmurt nyelv kutatásában, és egy olyan alapot fektet le, ami további hasonló kutatások alapját képezhetik akár az udmurt, akár más Oroszországban beszélt kisebb finnugor nyelv esetén. A kutatás ettől a ponttól sok különböző irányba folytatódhat: lehet vizsgálni hasonló korú férfi adatközlők nyelvhasználatát és össze lehet vetni azt a disszertáció eredményeivel, lehetőség van más korosztályba tartozó beszélők nyelvhasználatának a vizsgálatára, további beszédcselekvéseket lehet bevonni a kutatásba, vagy vizsgálni lehet az online nyelvhasználatot a közösségi média felületein. A kutatás folytatása már meg is kezdődött egy Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíj keretein belül. Abban a kutatásban first-order udvariasságkutatást végzek, ami azt jelenti, hogy anyanyelvi beszélők bevonásával próbálok jobb rálátást nyerni arra, hogy mi számít udvariasnak az anyanyelvükben.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

In the case of the smaller Finno-Ugrian languages spoken in the territory of the Russian Federation we can hardly find any larger, extensive scientific work written from a sociopragmatic point of view. One of the biggest aims of this dissertation is to break the ice, and introduce these languages, or at least Udmurt to this research field. In order to reach this goal of mine I chose politeness research. It is not only a popular branch of the sociopragmatic researches, but also something that is important in everyday communication, just think about the fact that we have to choose even at the time of greetings, or in many languages when we conjugate the verb we have to choose whether we speak formally or informally. The target group of my research included the Udmurt, BA level students of the Institute of Udmurt Philology, Finno-Ugric Studies and Journalism of the Udmurt State University. Originally I wanted to include both genders into my research, but the students are dominantly females, and the number of the male students are so low, so the results could not have been considered relevant, so at the end I took only the answers of the female informants into consideration. In my research I examined four speech acts: apology, negative response to a request, response to a compliment and request. Doing a sociopragmatic research I was interested in what kind of strategies or strategy combinations the speakers use to express themselves in these situations. In the case of every speech act I did a quantitative analysis on the answers I got in my DCT questionnaires, examined what were the more common strategies and strategy combinations they used, and the most popular ones are illustrated by examples (with glossary) provided. Also, being similar to each other, I examined whether it is possible to contract the evaluation system of the two strategies, to have a much better overview of their use. I not only listed these strategies and strategy combinations but also provided possible explanations for them, or resolved those situations that could seem contradictory. Also, as Udmurt is a minority language spoken in Russia I was interested in whether the speakers use Russian politeness related expressions in their speech. I even took a step further and in addition to the strategies and strategy combinations I also paid attention to the grammatic structures my informants used. I found two structures, the use of which are specific in the case of Udmurt language: the second past form (that has an evidential meaning) and the way they soften an order to a request by using an auxiliary verb, although that meaning the auxiliary is not related to politeness by any means. This dissertation shows the Udmurt language from a point of view from which it has not been seen before and lays down a good foundation for further research of a similar manner done either on Udmurt language or other Finno-Ugrian languages spoken in Russia. There are many possibilities to do further research: examining the language use of similar-age men and comparing the results, examining other age groups, expanding the research to other speech acts as well, or examining the online language use on the social media sites. I have already continued my research in the frame of a New National Excellence Program scholarship. In that research I do first-order politeness research meaning, that I include native speakers into my research to understand better what is considered polite in their language.

Tétel nézet