Az opportunista humánpatogén Candida parapsilosis patomechanizmusának molekuláris szabályozottsága

Tóth Renáta
Az opportunista humánpatogén Candida parapsilosis patomechanizmusának molekuláris szabályozottsága.
Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
(2016)

[img]
Előnézet
PDF (disszertáció)
Download (5MB) | Előnézet
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (490kB) | Előnézet
[img]
Előnézet
PDF (tézis)
Download (479kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Az invazív gombafertőzések (mikózisok) napjainkban egyre komolyabb egészségügyi problémát jelentenek, amelyek megfelelő kezelés hiányában akár halállal is végződhetnek. Míg az egészséges immunrendszer hatékonyan képes védekezni ezen fertőzésekkel szemben, addig bizonyos páciens csoportok körében, például a transzplantáción átesett, HIV (emberi immunhiány-előidéző vírus) fertőzött vagy rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő betegeknél, sérül a természetes immunrendszer alkotta gát, ami lehetőséget biztosít az opportunista patogén gombák elszaporodására. Az invazív mikózisok egyik leggyakoribb kórokozói a Candida fajok. A nemzetségbe tartozó élesztőgombák közül a Candida albicans a klinikumban leggyakrabban azonosított faj. Fontos azonban megjegyezni, hogy az úgynevezett „nem-albicans” Candida fajok (NAC) kiváltotta egészségügyi problémák is egyre nagyobb számban fordulnak elő. Ezek közül kiemelt a Candida parapsilosis jelentősége, amely invazív fertőzések esetén számos földrajzi régióban a második leggyakrabban izolálható Candida faj. A C. parapsilosis előfordulási gyakorisága a gyermekek és alacsony születési súlyú csecsemők körében különösen gyakori, egyes régiókban még a C. albicans-t is megelőzi. Veszélyeztetett továbbá valamennyi immunszupresszált állapotú beteg is, kiváltképpen azok, akiket intenzív osztályokon kezelnek. A bőrfelszínről gyakran izolálható C. parapsilosis egyik fontos biológiai tulajdonsága, hogy képes a horizontális terjedésre. További jellegzetességei közé tartozik, hogy előzetes kolonizáció nélkül is képes invazív fertőzést kiváltani, illetve számos izolátuma rezisztenciát mutat echinocandin típusú antifungális szerekkel szemben. A faj fertőzőképességét annak virulencia faktorai határozzák meg, melyek közé tartozik például a sejtek adhéziós képessége, a biofilmképzés, hidrolitikus enzimek szekréciója, és a morfológia váltás. Emellett erőteljes kompetícióra képes a gazdával a szervezetben fellelhető létfontosságú nyomelemekért is. Ezek a virulencia faktorok a gombafertőzés különböző stádiumaiban játszanak szerepet. Annak ellenére, hogy a C. parapsilosis klinikai jelentősége az elmúlt évtizedekben egyre inkább nőtt, keveset tudunk a faj genetikai folyamatainak hátteréről, a patogén virulencia faktorairól és azok molekuláris szabályozottságáról, amelyek később akár újgenerációs antifungális szerek célpontjai lehetnének. Különböző molekuláris vizsgálatokat elsősorban a C. albicans-szal végeztek, azonban a vizsgálati módszerek közül később néhányat sikeresen adaptáltak C. parapsilosis-ra is. Egy gén szerepének vizsgálata különböző módszerekkel történhet. Ezek egyike a deléciós mutánsok előállítása és azok jellemzése. Ez a módszer az ún. „reverz genetikai” megközelítés, ami ma is gyakran használatos funkció beazonosítás céljából. Munkánk során ezzel a módszerrel célunk volt olyan C. parapsilosis gének vizsgálata, amelyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatóak a gomba fertőzőképességének szabályozásával. Ezen gének beazonosítását egy új, célzott megközelítési módszerrel végeztük el, amit a gazda-patogén kölcsönhatást követő teljes gomba RNS szekvenáláson keresztül valósítottunk meg. Az így beazonosított gének mellett kiválasztottunk további olyan szabályozó fakorokat is, amelyekről feltételeztük, hogy a gomba fertőzőképességét szintén befolyásolhatják. Ezt követően elvégeztük az általunk létrehozott deléciós könyvtár tagjainak jellemezését, aminek során célunk volt olyan gének beazonosítása, amelyek a C. parapsilosis életképességét, stresszre adott válaszát, morfogenezisét, biofilmképző képességét és antifungális szerekkel szembeni érzékenységét befolyásolják. Munkánk során részletesen vizsgáltuk továbbá azokat a deléciós törzseket, amelyek a gomba morfológia váltását, biofilm képzését, nyomelem felvételét, alternatív szénforrás hasznosítását, sejtfal összetételét és életképességét jelentősen befolyásolták, és amelyeknél egyben egyszerre több rendellenes fenotípus megjelenését is detektáltuk. Ezek esetén meghatároztuk az eltávolított gének pontos funkcióját. Így sikeresen azonosítottunk számos, eddig nem azonosított C. parapsilosis-specifikus virulenciával kapcsolatba hozható gént.

Mű típusa: Disszertáció (Doktori értekezés)
Doktori iskola: Biológia Doktori Iskola
Tudományterület / tudományág: természettudományok > biológiai tudományok
Magyar cím: Az opportunista humánpatogén Candida parapsilosis patomechanizmusának molekuláris szabályozottsága
Idegen nyelvű cím: Investigation of the molecular mechanisms underlying Candida parapsilosis virulence
Témavezető(k):
Témavezető neveBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
dr. Gácser AttilaPhD, habil., egyetemi docens, SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékgacsera@gmail.com
EPrint azonosító (ID): 3187
Publikációban használt név : Tóth Renáta
A mû MTMT azonosítója: 3131617
doi: 10.14232/phd.3187
A feltöltés ideje: 2016. nov. 04. 09:42
Utolsó módosítás: 2017. szept. 21. 08:58
Egyebek (raktári szám): B 6105
URI: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3187
Védés állapota: védett

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet

Letöltések

Letöltések havi bontásban az elmúlt egy évben