Possibilities for reducing procedural embolisation in the endovascular treatment of cervical carotid artery stenosis

Szikra Péter
Possibilities for reducing procedural embolisation in the endovascular treatment of cervical carotid artery stenosis.
[Thesis] (Unpublished)

[img]
Preview
PDF (disszertáció)
Download (1MB) | Preview
[img]
Preview
PDF (tézis)
Download (352kB) | Preview
[img]
Preview
PDF (tézis)
Download (542kB) | Preview

Abstract in foreign language

Procedurális embolizáció csökkentésének lehetőségei a cervicalis artéria Carotis szűkületeinek endovaszkuláris ellátásánál Bevezetés: Napjainkra a cervikális artéria carotis interna (ACI) szűkületeinek ellátásában a sebészi és endovaszkuláris technika hasonlóan alacsony /2-6%/ periprocedurális embolizációs szövődményrátát mutat az új neurológiai tünetek ismeretében. A jelenleg rendelkezésre álló intervenciós eszközök és technikák lényegében az elmúlt tíz évben nem változtak és ez idő alatt a sebészi ellátás technikájában sem volt számottevő előrelépés. Tapasztalati és elméleti megfontolás alapján feltételezhető, hogy az akár spontán embolizáló plakkokkal érintkező katéterek alapos megismerése, valamint a betegek embologén forrásainak célzott kivizsgálása hozzásegítheti a gyógyítókat a beteg számára legkisebb kockázattal járó eszközök és terápia kiválasztásához. Anyag és módszer: A szűkületet okozó plakkon átvezetett legnagyobb átmérőjű eszköz, a stent felvivő rendszer, annak is a kúpvégződésének alakjából adódó lesodrási képesség került vizsgálat alá. Számítógépes modellkísérlet segítségével a kereskedelmi forgalomban kapható öt különféle dedikált eszköz került összehasonlításra. A következő lépésben a stent felvivő rendszerek merevsége, a változatos ívű érpályák követése esetén fellépő érfalra ható nyomóerők (egyben potenciálisan a plakkra ható lesodró erők) mérése következett in vitro kísérletekkel. A katéterek kísérletes vizsgálatára a Machine Solution CE jeggyel minősített IDTE 2000 rendszerével került sor, ahol az artéria Carotis interna átlagos méretének és típusos szűkületeinek megfelelő modell szolgált a különféle endovaszkuláris eszközök érfalra és mesterséges szűkületre kifejtett erőhatásainak tesztelésére. Az in-vitro kísérleteket in-vivo vizsgálatok követték Transcranialis Doppler segítségével, ahol a különféle fajtájú katéterek és a terápia lépéseinek közvetlen embolizációs hatása mutatkozott meg. Mivel vizsgálataink során az azonos morfológiájú és méretű szűkületek azonos eszközrendszer használata esetén is szélsőségesen eltérő embologenitást is mutattak, a képalkotó vizsgálati módszerek közül a computer tomograph angiography (CTA) és diffusion weighted magnetic resonance image (DW MRI) eszközök voltak használatosak. Vizsgálatunkban százegy esetnél a beteg embologén forrásainak plakk alkotók és az endovaszkuláris ellátás során keletkezett friss léziók közti összefüggéseit vizsgáltuk. Diszkusszió: Mérések és számítások alapján lehetőség nyílt a legkevésbé embologén kúpvégződéssel rendelkező stent felvivő rendszerek kiválasztására. A különféle beesési szögek esetén fellépő eltérő mértékű érfalra eső erőhatások megmutatták az eszközök közti merevségből adódó különbséget, valamint azt az érhajlásszöget, amelynél az érfal terhelése ugrásszerűen megnő, ahol a katéteres terápia kerülendő. A kúpvégződés és a stentet fedő borítás közti rés ugrás szerűen megnöveli a lesodrási erőt. A felvivő rendszer plakkra gyakorolt erőhatása előformázással csökkenthető. Az endovaszkuláris terápia legembologénebb szakaszának meghatározásával –előtágítás- és az ellátási protokollban lehetőség szerinti elhagyásával lehetőség nyílik a periprocedurális embolizáció csökkentésére. A borított stent megfelelő pozícionálás esetén radikálisan képes a periprocedurális embolizáció csökkentésére. A CTA és DW MRI képalkotó vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy sajátos plakk összetétel és lokalizáció szignifikánsan növeli a periprocedurális embolizáció esélyét. Következtetések: Kutatásaink eredményeképpen lehetőség nyílt azon endovaszkuláris ellátásra dedikált eszközök, ellátási módok, plakk lokalizációs és összetétel típusok meghatározására, ahol a katéteres terápia alacsony szövődményrátája miatt választandó ellátási mód lehet. Vizsgálataink útmutatást adhatnak alacsonyabb embologenitású katéterek fejlesztéséhez.

Item Type: Thesis (PhD)
Creators: Szikra Péter
Hungarian title label: Procedurális embolizáció csökkentésének lehetőségei a cervicalis artéria Carotis szűkületeinek endovaszkuláris ellátásánál
Divisions: Doctoral School of Clinical Medicine
Discipline label: Medicine > Clinical Medicine
Defence date label: 2016. December 21.
Item ID: 2936
MTMT id: 3266937
doi: https://doi.org/10.14232/phd.2936
Date Deposited: 2016. Dec. 19. 09:10
Last Modified: 2020. May. 04. 08:12
Depository no.: B 6136
URI: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/2936
Defence/Citable status: Defended.

Actions (login required)

View Item View Item

Downloads

Downloads per month over past year