Bilateral varicocele treated with microsurgery and male infertility

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (614kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (kapcsolódó saját publikációk) Download (17MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Általános szempontok Magyarországon a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása az 1980-es évek elején kezdődött és a hosszútávú prognózisok szerint még 2015-ben is éreztetni fogja hatását. Az időskorúak aránya magas (63,1 %), ezzel a jelenséggel egyidejüleg a lakosság száma folyamatosan és jelentős számban csökken. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a spontán teherbeesésből származó születések száma sajnálatos módon visszaesett. Szociológiai felmérések szerint ennek oka elsősorban nem a gyermekvállalási kedv csökkenésében keresendő, de sokkal inkább az egészségügyi szempontból problémás házasságok számának növekedésében. Addig, amíg az előző korszakokban fel sem merült , vagy nem gondoltak a férj megtermékenyítő képességét kedvezőtlenül befolyásoló betegségek lehetőségére, ma már az infertilis párok körében is jól ismert az a tény, hogy a partnerek közel azonos arányban felelősek a gyermekáldás késlekedéséért, vagy elmaradásáért. Személyes indokok a témaválasztásban Több, mint 20 év óta dolgozom az urológia szakterületén, az andrológia pedig kezdettől fogva a szakmai érdeklődésem középontjában állott. Ennek fényében milyen gondolatok vezéreltek a témaválasztásában? Olyan, a férfi meddőséget befolyásoló betegséget kerestem, amely a férfi populáció jelentős százalékát érinti. Mint urológus, elsősorban sebészi korrekcióval kezelhető elváltozást kívántam feldolgozni. Célom volt a sebészi módszerek közül olyat alkalmazni, amellyel várhatóan a legkedvezőbb gyógyulási esélyeket lehet biztosítani. A felsorolt szempontok alapján került kiválasztásra a herevisszér- tágulat, amelynek műtéti eredményességét mind a mai napig meglehetősen ellentmondásosan ítélik meg a fertilitással foglalkozó szakemberek. Ismereteimmel megpróbálok hozzájárulni egy vele kapcsolatos tisztább kép kialakításához. Történeti áttekintés A varicokele sebészi korrekciója gyakori műtéti beavatkozás az urológusok körében. A szimptóma, a plexus pampiniformis vénáinak tágulata 1541 óta ismert Ambroise Paré munkásságához kapcsolódva. A szakemberek megpróbáltak magyarázatot találni az elváltozás létrejöttére , amelyek közül a legismertebbek a jobb és bal oldali véna spermatica interna beömlési szögének különbözősége, a test e leghosszab vénájában, vagy a kollaterális vénákban a billentyűk elégtelensége, vagy hiánya, a jobb és bal oldali testiculáris vénák közötti anasztomózis lehetősége, vagy az úgynevezett felső és alsó nut-creaker jelenség. Az okokat kereső és feltáró szerzők között a legismertebbek: Ahlberg, Bigot, Pontonnier, Murray. Az a tény is hosszú idő óta ismert, hogy az eredményes terápia sebészi vagy újabban radiológiai intervenció lehet. Elsőként Barwel számolt be varicokele műtétről 1869-ben a Lancet-ben, később Bennet (1889), Mc Comber és Sanders (1929) publikálták tapasztalataikat. A sebészi tehnikák napjainkban három nagy csoportba sorolhatók: klasszikus sebészi módszerek, amelyek a véna spermatica interna magas vagy alacsony behatolásból való megközelítését jelentik, emellett kialakult a mikrosebészeti módszer és a laparoszkópos tehnika. A mikrosebészeti módszerek kezdetben az anasztomózis készítést jelentették (Ishigami 1970, Fox 1976, Belgrano 1986) : amely azonban nem váltotta be a hozzáfűzött terápiás reményeket. A később kialakult módszerek lényege a funikulus disszekciója és a plexus pampiniformis ligatúrája kiegészítve a cremaster vagy a gubernákulum vénáinak lekötésével (Marc Goldstein, Giuseppe Tritto). Annak ellenére, hogy a varicokele több mint 15 %-ban fordul elő a felnőtt férfi lakosság körében, és már a 10-14 éves korosztályban is 5-20 % között található, a fertlitással való kapcsolatára csak 1952 –ben derült fény Tulloch nyomán. A spermatogramban és spermatocytogramban az általa okozta elváltozásokat Mac Leod ismertette 1965-ben, amely jelenség „stress pattern „ néven vált ismert. A termodinamikai változások mikrokörnyezetre és a here működésére kifejett hatását Zorgniotti tanulmányozta. A radiológiai képalkotó diagnosztika kialakulása, fejlődése, az uro-andrológiai területre való bevezetése és következetes alkalmazása lehetővé tette a bizonytalan tapintású varicokelék korai felismerését is. Annak ellenére , hogy a varicokele első leírása óta 400 esztendő telt el és számos és ezalatt tudásunk számos, jelentős ismerettel gazdagodott, amelyet a rövid történeti áttekintés is alátámaszt, azonban a legfontosabb kérdésekre még napjainkban sem egyértelmű a válasz: A varicokele egy vagy két oldali betegség? Mely eseteket kell operálni? Miért? Mikor? Hogyan? És valóban kell-e? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre probálok választ találni. CÉLKITŰZÉS - A fertilitási zavarral társult varicokelék hazai sebés

Tétel nézet